Dolgoznak a szakosztályok. Vezetőik tudják, hogy október van és a cégek most tervezik a jövő évi költségvetésüket. Ha valaki nincs ott időben és teszi le ajánlatát/kérését, nem biztos, hogy a szponzorok pénzei biztosítva lesznek az egyesület vagy szakosztály számára 2009-re. Verseny van a sportágak közt az egyébként is megszorított keretek között működő vállalatok sport számára nyújtott forrás kihelyezéséért.
Szerettük volna felhívni az olvasók figyelmét Sárközy Tamás, egyetemi tanár cikkére „Meg kell szüntetni a túlpolitizáltságot!”. A szerző összegzi gondolatait a pekingi olimpia után, többekközött, a források elosztásával kapcsolatban is. A cikk vezérvonala: Tézisek a magyar sportról konkrét javaslatokkal megtoldva.
Részlet a cikkből: „4. A magyar élsport civil vezetői értsék meg, hogy lakossági támogatás nélkül, a vállalatok, vállalkozások támogatása nélkül a zuhanórepülés megállíthatatlan. Teremtsenek erkölcsi tisztaságot, neveljék a sport iránti alázatra a sportolókat - hiszen sok élsportolónk mentálisan gyenge. Tanuljanak meg gazdálkodni, épüljenek be az üzleti életbe, a vállalkozásoknál és a háztartásokban keressék és a finanszírozás egyre bővülő forrását.”
Kritikus időszak következik, hisz a cégek gazdasági kilátásai a legjobb esetben is stagnálnak. Mit jelent ez a magyar atlétika számára? További küzdést és összefogást a sportág szellemének és hagyományainak megőrzéséért.
Már hosszabb ideje téma a magyar atletikán belül, hogy a MASZ versenyrendszere elavult, eljárt felette az idő, s mindenképp korrigálásra szorulna.
Az alábbiakban én csak két indokot emelnék ki a sok közül, messze a teljesség igénye nélkül.
A fenti állítás annál is inkább helytálló, mivel komoly problémát okoz, többek közt azt a tényt is, hogy a magyar élvonal számára itthon a magyar bajnokság kivételével nincs olyan verseny, ahol a teljes élvonal megmutathatná magát országhatáron belül.
Ennél fogva kevésbé ismertek a nagyközönség, és a leendő támogatók, szponzorok előtt is.
Így a versenyzők kevésbé válnak „eladhatóvá”, szponzorálhatókká!
Ezen okok következménye pedig, végső soron, a magyar atlétika eredményességét is befolyásolja.
Mai nappal olvasom, hogy a Váltó bajnokság ez év május 11-12-én kerül megrendezésre. Ezen az időponton el kellett gondolkodnom, mert a mi városunk (Szeged) nem hogy rekortán pályával, de Stadionnal sem rendelkezik. Pályafutásom elején emlékszem május végén volt ez a bajnokság, majd az athéni olimpia évétől szeptemberre tevődött át. Fiatal atlétáimmal egyszer tudtunk komoly eredményt elérni ebben az időben, de akkor rengeteget kellett a fővárosba feljárunk edzeni. A tavaszi hónapok nem igazán kedveznek azoknak az egyesületeknek, akik salakpályával rendelkeznek, mert az időjárás viszontagságait figyelembe véve, van úgy, hogy szinte csak május elején tudunk 400m-es pályán edzeni. Az őszi bajnokságra már egy kicsit könnyebb volt a készülés a szárazabb hónapok miatt.
Béres Sándor
Szeged Tudományegyetem,
Juhász Gyula Pedagógusképző Főiskolai Kar,
Testnevelés és Sporttudományi Intézet
Absztrakt: Tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a
vágtázó atléták évekig tartó, felkészítése során alkalmazott gyorsasági
állóképességet fejlesztő intervall edzés hatására a speciális
állóképesség szintje hogyan alakul, javul-e jelentősen. Továbbá azt,
hogy felállítható-e az egyénre jellemző fáradási minta az időgörbék
alapján. Felmérésünket 9 éven keresztül végeztük egy-egy élvonalbeli
magyar női és férfi vágtázóval. Az edzések során a versenyzők
meghatározott ismétlésszámmal (5x, 10x, ill. 15x), 2:30 percenkénti
indulással hajtották végre a gyakorlatokat (60m, 100m). A pihenőidőt
csökkentette a futás ideje, azaz a futás hosszától függően minden
esetben kevesebb, mint 2:30 perc állt rendelkezésre. Feltételezésünk
szerint az évekig tartó edzésmunka eredményeképp a speciális
állóképesség mutatók javulnak. Feltételezzük továbbá, hogy az alanyok
fáradása egyéni jellegzetességeket mutat, melyet befolyásol a vizsgált
személy lélektani beállítottsága, továbbá a pillanatnyi edzettség és a
hangulat. Feltételezzük, hogy az ismétlésszámok emelkedésével az
átlagsebesség értékek csökkennek és a „fáradási görbék” jelentős
eltéréseket mutatnak az egyes vizsgált személyeknél. Vizsgáltuk még a
két nem edzés végrehajtásának hasonlóságait is.
2008.január 11- én a Syma - csarnokban találkoztam az Egyesült Államokban tanuló Szebeny Miklóssal. Mivel bemelegítés közben nem illik szóval tartani a versenyzőt, ezért csak néhány mondatot váltottam vele. A „Hogy vagy?” utáni első kérdése egy „megszállott" edzőnek már természetesen szakma volt:
Szakma 
