Bauer Rudolf 1900. évi párizsi olimpiai győzelme után 36 évet kellett várni az újabb magyar atlétikai aranyéremre. Ezt, egyben a magyar női atlétika első olimpiai bajnokságát 1936-ban Berlinben magasugrásban Kádár Lajosné Csák Ibolya szerezte meg. Izgalmas versenyben, az előző évben férjhez ment, még nem is egészen 22 éves fiatalasszony, a magyar olimpiai atlétacsapat egyetlen női tagja, a hármas holtverseny eldöntéséért - negyedik kisérletével - egyedül ugrotta át a 162 cm-es magasságot.

   Két évvel később, 1938. szeptember 18.-án Bécsben, az első izben kiírt női Európa-bajnokságon magasugró olimpiai bajnoknőnk 164 cm-es rekordugrással, melyet csak 24 év múlva, 1962-ben tudtak hazánkban megdönteni, megszerezte a magyar női atlétika első Európa bajnoki címét is. A nála nagyobbat ugró német Dóra Ratjenról ugyanis utólag kiderült, hogy nem jogosult női versenyen indulni, ezért két héttel később az eredményét törölték és a kontinensbajnoki aranyérmet Kádárné Csák Ibolyának küldték meg.

   Aránylag rövid, hétéves (1933-1939) sportpályafutása során a Nemzeti Torna Egyletben (NTE) versenyző olimpai és Európa-bajnoki aranyérmes magasugrónőnk 1993-tól - megszakítás nélkül - hét magyar magasugróbajnoki címet szerzett, és kétszer (1937 és 1939) távolugrásban is nyert magyar bajnokságot.

   1990-ben az újjáalakult Nemzeti Torna Egylet tiszteletbeli elnökévé választották. 1994-ben Mező Ferenc-emlékérmet, 2005-ben Nemzetközi Fair Play-díjat kapott.